A sportolói teljesítmény nemcsak a lábakban vagy a karokban dől el – hanem a törzs mélyizomzatában is. A legtöbb sportág (futás, kerékpár, crossfit, küzdősportok, labdajátékok) során a medence stabilitása és a core-izomzat kontrollja elengedhetetlen a hatékony mozgáshoz, a sérülések megelőzéséhez és az optimális regenerációhoz.
Legyen az profi sportoló, vagy "csak" a mozgást, a kihívásokat kedvelő amatőr, a sikerek eléréséhez cél a teljesítmény maximalizálása, anélkül, hogy bármilyen sérülés történne. A teljesítmény nemcsak az adottságoktól, a tehetségtől függ, hanem alapvetően meghatározza az edzettség is, azaz többek között az izmok rugalmassága, teljesítőképessége, valamint a stabilitás, vagyis a helyes testtartás és a mozdulatok megfelelő kivitelezése.
Ha a stabilizáló izmok meggyengülnek, megnyúlnak, akkor a körülötte levő izmok veszik át a stabilizáló szerepet, így adott esetben túlterhelés, sőt nemritkán sérülés léphet fel, de a mozgás hatékonysága, így ezáltal a sportteljesítmény is csökken.
Cél tehát ezeknek a stabilizáló izmoknak az erősítése.
Nem elhanyagolható szempont, a különböző sportágak nem egyformán hatnak ezekre az izmokra, vannak sportágak, amelyek kifejezetten erősítik, vannak azonban olyanok, amelyek hatását mindenképpen érdemes, sőt szükséges kompenzálni. Ha meggyengül a core (mag, közép, középpont) izmok csoportjába tartozó medencefenék izomzata, amit akár a futás közbeni állandó rázkódás és persze a gravitációs hatás hölgyeknél a méh süllyedését okozhatják, ami nyomhatja a hólyagot, ezáltal vizelési ingert, sőt nemritkán akaratlan vizeletvesztést okoz. 
Különösen versenysportolóknál, a sportolás abbahagyását követően, pláne hölgyeknél szülés után fordul elő a későbbiekben akaratlan vizeletvesztés, amennyiben ezen izmok edzése nem, vagy szakszerűtlenül történt meg. A medencefenék céltudatos edzésével, az izmok megismerésével és erősítésével lehet megelőzni, illetve az edzettségi állapotot karbantartani.
A betét használata erre nem alkalmas.
Többféle gátizomtorna létezik, a cél azonban közös, ezen izmok erősítése. Amennyiben megelőzés, karbantartás a cél, akkor elég heti egy-két alkalommal 10-15 percet egyénileg edzeni, ha már kialakult a probléma, akkor viszont gyakrabban, akár naponta többször is.
A helyes gátizomtorna megtanulásához, az izmok megismeréséhez mindenképpen szakember segítsége ajánlatos, a helytelen tréning akár nagyobb kárt is tud okozni!
A gátizomzatra másképp hat a sportolás, mint a többi vázizomra, hiszen ez az egyetlen vízszintesen elhelyezkedő harántcsíkolt izom. Maga a sportolás tehát korántsem jelenti ezen izmok fittségét, sőt sok esetben azt gyengíti, azaz a gátizmok edzettsége nélküli végzett sportolás inkontinenciához is vezethet!
Figyelemre méltó adat, hogy ugráskor, futásnál, labdajátékok során egy-egy talajra érkezés akár tízszeres nyomást fejt ki a gátizomra. Nem véletlen, hogy például tornászoknál igen magas a méhsüllyedések száma.
Tapasztalatunk szerint az első felmérés alkalmával még azok között is ritka 30%-nál magasabb érték, akik már évek óta gátizomtornát végeznek, néhány PelviPower tréning után azonban ez már eléri a 60-70%-ot is.
A PelviPower biofeedback tréning egy integrált szenzor segítségével regisztrálja a medencefenék-izmok aktivitását, így az izmok mozgása monitoron válik láthatóvá, megtanítja a medencefenék izomzatának érzékelését.
A PelviPower MFT (magnetoterápiás) edzés ismétlődő impulzusokkal stimulálja és erősíti a medencefeneket és az azt körülvevő izomzatot, mindenkinek alkalmas, aki egyszerű, de igen hatékony tréningre vágyik.
Az edzés egy fotelben ülve, utcai ruhában történik nem invazív, magnetoterápiás edzés. Eközben a PelviPower a medence teljes izomrendszerét, valamint a feneket, a csípőt és a combot edzi. Az rpMs neuromuszkulárisan stimulálja a medence- és gátizomzatot. A mikromasszázs hatás élénkíti a vérkeringést a törzsben és az alsó ágyéki régióban.
Az edzés fájdalommentes, semmilyen kellemetlenséggel, számottevő mellékhatással nem jár.
Mindenkinek személyre szabott tréning, orvosi felügyelet mellett!
